Egyszerűen nem lehet megunni.
Érdekes, mert az edzések előtt mindig úgy érzem, hogy biztos, hogy ma szeretnék menni? Annyira fáradt vagyok... annyira nehéznapom volt, kimertített a munka....stb. Aztán mégis elmegyek, egy órát sem mondtam még le és már az öltözőben érzem, hogy de jó hogy jöttem és alig várom, hogy a kettlebell a kezembe kerüljön.
És ha vége az órának, az az érzés, hogy megint megcsináltam. És fejlődöm, mert már nagyobb súllyal megy ez meg az, vagy egyáltalán súllyal csinálhatom a török felülést az nekem már egy élmény.
Emlékszem az első alkalommal NO MOZGÁS után, azt hittem meghalok már a teremből kifelé menet a lépcsőn. Iszonyatos izomláz. El sem tudtam képzelni, hogy hogyan tudok majd a következő órára elmenni. De nem adtam fel! És nem is fogom.
Igyekszem minden mozdulatot és mozdulatsort helyesen megtanulni. A Swing már megy, a szumófelhúzás, gyűrű is megy, a török felülés ma teljesben fog menni 6 kg-mal (eddig csak a hídig csináltuk)
Szerencsém, mert egy nagyon jó edzőm van :) Aki történetesen hölgy :) Ő a 24-essel swinggel, kemény csaj. Hogy érezzem, minden órán csinálhatok a 24-essel 5-5 szumó felhúzást :) De a szintem most a 12 kg-os (ez is már könnyen megy)
Tervezem, hogy veszek otthonra egy kettlebellt, persze addig nem esek neki, amig nem megy minden tökéletesen. Viszont úgy érzem, hogy otthon is szívesen edzenék vele. :) Be akarom építeni a mindennapjaimba. Hihetetlen, én aki nem szeret tornázni, mozogni, az már a súlyt akarja otthonra megvenni és napi szinten űzni.
Én sem hiszem el, hogy valaminek így a rabja tudok lenni. És szerelem volt már az első órán! Remélem a fogyókúrámat is elősegíti majd.
Élvezem :)
